Lopott csókok

Rettegve óvott, finom csókot lopott

párnától a paplanig kopott,

estszéli  rubin csillagunk.

Pillantsunk hát bele a mélybe,

örvénylő kegy-kehely vérperzselő

vermébe,

s felejtsünk…

Szerelmes szemeid

Szerelmes szemeid

csendes várakozással

simítják le rólam ruhám

centiről centire

- s még mielőtt az ellenállás

legcsekélyebb szikrája

is belekapaszkodhatna

az életbe -, kezeiddel

magadhoz vonsz,

karoddal körbezársz,

ajkaddal mohón ajkam után

kapsz...

2015. 02. 13.

Mámor-sál

Lángszálakon futó

esőcsepp-emberek között,

(burokköpenyünkben)

magamhoz húzlak.

Mámorsállal

összekötött

testünkre

jöjjön éj,

Hajnali játék

Hajnali fények csábítják testem,

Álommanóra hiába lestem.

Felkel a nap, virágzik a szellem,

huncutul kacsintok, s nyújtom nyelvem

Feléd,

Egyszer talán...

Egyszer talán az Úr elé állok

Csendben hajtanak feléd az álmok

Fogadom neked szerelmem fényét

S adom testem – lelkem egész lényét.