Lopott csókok

Rettegve óvott, finom csókot lopott
párnától a paplanig kopott,
estszéli  rubin csillagunk.

Pillantsunk hát bele a mélybe,
örvénylő kegy-kehely vérperzselő
vermébe,
s felejtsünk…
Rejtsünk még méz illatú vágyat,
(hogy ne kíméljük az ágyat)
mikor szemünkben dobog az
„Akarlak!”,
s kéjesen mozdul a test.

A képzelet szüntelen fest…
s  vászna csöndes valósággá lesz.

Záhony, 2011. 02. 03.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések

időmértékes szerelem

a szívem                      elraboltad:
fejemben ott a         kép, ahogy kezed
kezembe fogva össze-vissza ballagunk
a várban, és szemedbe nézve síromig
eskü  hagyta  el  szerelmes  ajkam…

A szerzői jogokról

A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett írott alkotások bárminemű felhasználásához a szerzők nem járulnak hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2023 Medvéné Adamócki Dóra és Medve Zsolt