Porból lettem
Homok lennék,
bársonnyá varázsolnám
a magányos partokat,
hol a lemenő nap
is csak nekem bólogat.
Tornádók hevével
járnék keringőt
és egy pillanat
múlva lágyan
lábad mosnám
Csendesen.
Elbújnék egy
ódon fa tövében,
onnan lesném
a csillagok hazatértét.
Ha kérnéd,
porszemekre hullnék szét,
és villámokkal
szórt viharban újra
megszületnék.
Hamu leszek…
s bársonnyá varázsolom
a magányos partokat…
Budapest, 2014. 08. 14.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése