Oroszlán-vér

Csönd…

Aztán lassan megremeg a föld,
villám cikázik, s mennydörögve
útjára indul egy vadsággal nemtelen
földöntúli gerjedelem,
mely beléd kiáltja:
ÉLJ!

Valami beindult…

Lassan felállsz a porból,
elméd új erőre kapva
a jövőért szárnyra kapna,
tüdődben friss levegő lüktet,
s érzed…
téged száz baj is üthet,
de nincs az a végzet
mi azzal érhet véget
hogy földön maradj!
Két lábad megveted,
s szemedben megjelenik a tűz,
mi újra hajt, és űz,
hogy az úton tovább menj,
és itt, halandók közt találd meg azt,
ami ott fönt a Menny.

2011. 11. 17.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések

időmértékes szerelem

a szívem                      elraboltad:
fejemben ott a         kép, ahogy kezed
kezembe fogva össze-vissza ballagunk
a várban, és szemedbe nézve síromig
eskü  hagyta  el  szerelmes  ajkam…

Időmértékes időmulattató

a végtelenbe vágtató idő arasz-
ra töpped össze, mint a száradó spon-
gya: kis homokszemek peregnek a
törékeny, ám de tetszetős test-
ben. így pereg le életünk

A szerzői jogokról

A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett írott alkotások bárminemű felhasználásához a szerzők nem járulnak hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2023 Medvéné Adamócki Dóra és Medve Zsolt