Kicsiny lakom

odafent a hegyekben,
az erdőszélen - ahol
a fenyvesek körében
a kakukk vígan dalol
nyári nap melegében

ottan áll az én lakom;
egyszerű, fala fehér,
spaletta az ablakon,
a tetőn pedig cserép,
fáknak árnya a falon.

itt élek én már régen
- magam - mint a remete,
de boldogan és szépen…

(valószínűtlen otthon-kép
a rideg vasbeton falon.)


2006. január 7.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések

Te vagy...

Te vagy az ereimben a vér,
te vagy a testemben a kéj…
Te vagy a fülemben a dallam,
te vagy a bőrömön a balzsam…
Te vagy a kezemben az erő,

Egy marionett bábu önéletrajza

I.

Születtem régen egy letűnt kor alkonyán,
Egy francia mester párizsi udvarán.
Megálmodott engem, s fát vett a kezébe,
Kifaragott reggel, s megfestett estére.
Kiváló művész volt, igen híres ember,
Csak gazdag uraknak dolgozó nagy mester.

Kezemben trombita, muzsikusnak szántak,
Lábamon lakkcipő, hogy hódoljak táncnak.
Azt is mester varrta, világhírű cipész,
Nem járhat bármiben egy királyi zenész.
Fejemen a kalpag, majdnem kész is vagyok,
Hogy mozogni tudjak, aranyzsinórt kapok.

A szerzői jogokról

A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett írott alkotások bárminemű felhasználásához a szerzők nem járulnak hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2023- Medvéné Adamócki Dóra és Medve Zsolt