imába szentelt fájdalom

imára kulcsolom remegő kezem,
kiszáradt ajkaim összeszorítva
kérdem: istenem mi a célod velem
e borzalmaktól égig beborítva,
saját szarában hörögve fuldokló
világban - akkor már inkább a seol!
lelkem porhüvelyétől vált rút torzó:
keresi, de nem leli helyét sehol…
isten helyett csak a puszta lét felel:
fájdalom vájja karmait a mába,
s mint kire az örök sötétség lehel
csókot, elenyész' a holnapok álma…
        ezernyi imába szentelt fájdalom,
        ha megtartod Őt, én mindezt vállalom.

2015. január 17.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések

időmértékes szerelem

a szívem                      elraboltad:
fejemben ott a         kép, ahogy kezed
kezembe fogva össze-vissza ballagunk
a várban, és szemedbe nézve síromig
eskü  hagyta  el  szerelmes  ajkam…

A szerzői jogokról

A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett írott alkotások bárminemű felhasználásához a szerzők nem járulnak hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2023 Medvéné Adamócki Dóra és Medve Zsolt