Egyszer földet érünk mind

Hópehelyként ezredmagammal nekirugaszkodunk
a vaskos habputtonyról
 - telve lelkesedéssel vágyakkal - 
saját szivárvány szárnyakkal
készültem magamnak
lábaim bárhol is akadnak
el
lesz
legyen
mentőöv
Selyemkendő köt
Szerelmem szívéhez
nézd meg
most is kacéran mosolyog a szeme
belepirulok. csak Vele, örökre Vele…
Öten perdülünk összeölelkezve
egymás szavába vágva ide is nézz oda is nézz
a világot körbefogja ez a tíz kéz
nekünk ez nekem ez a jelen
Kívánunk hármat vagy inkább százat
kacagva fordulunk párat
Meseországban járunk
csilliónyi megaboldogságos
életképeink villannak fel
Egyszer földet érünk mind
s majd akkor csakis akkor
kisüt a nap
de… ezt pont nem is néztem
hova estem nem én kértem
Antarktisz
Vízzé olvadok
csorgok bele az óceánba
kristálytisztára mosom magam
aztán beszív a hűs föld
hogy újra a habputtonyon üljek
lábam lógatva egy új világ felé
tele tervekkel és álmokkal

Farmos, 2019. 07. 18.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések

időmértékes szerelem

a szívem                      elraboltad:
fejemben ott a         kép, ahogy kezed
kezembe fogva össze-vissza ballagunk
a várban, és szemedbe nézve síromig
eskü  hagyta  el  szerelmes  ajkam…

A szerzői jogokról

A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett írott alkotások bárminemű felhasználásához a szerzők nem járulnak hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2023 Medvéné Adamócki Dóra és Medve Zsolt