Többet ér…

Többet ér a zsivajban egy igaz szó,
Melyet lehet, hogy elnyom a hangzavar,
Mint csendes magányban egy illúzió,
Ami még a vákuumban is port kavar.
Többet ér egy szívből fakadó grimasz,
Mit nem rejtesz álnok félmosoly mögé,
Mint egy kedves szó – ami kissé pimasz,
De őszinteség nem tornyosul fölé.
Többet ér, ha tudom: te nem szeretsz,
Még ha e mondat csontomig is hatol,
Mint amikor újra, s újra megvezetsz,
És kacér pillantásokkal bíztatol…
        Lassan megfakulnak a színes cetlik,
        És idővel minden szó ronggyá feslik!

2005. április 24.