Ha kell...

Ha kell, érted véremet adom
Hogy ne legyen többé olyan napom
Mit viselnem nélküled kell
Nem, nem érhet ily végzet el!

Szívem fényben úszó termében
A tiszta, dübörgő elmében
Szerteágazó, hálózatos eremben
Mély vonalak a tenyeremben…

Az egyetlen, mi kitölti, a Te lényed
Köszönöm neked mindezt a szépet!

2006. 02. 15.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések

Tollpaplan-háló

A hit hegyeket mozgat.

...Hallottam, ahogy nyikorogva megindult azokkal a hatalmas, rozsdás fogaskerekekkel. Egy óriási gépezet. Az emberek múltja, jelene, jövője. A sár, amelyben elsüllyedsz, a feladat, amit megoldasz, a jólét, mit élvezel, a lehetőség, melyet magadhoz ragadsz. A játék maga.

Nem sietett. Hetek múltak el, és még mindig dolgozott.

Már majdnem feladtam. Hittem is, meg nem is, hogy megmozdul. Nála sosem tudni. Eltelhet akár egy, kettő, vagy még több emberöltő is úgy, hogy megdermedve áll az idő síkján. Fülsüketítően csendben.
Változatlanul.

bolha

beléd harap
véred szívja
ha odacsapsz
arrébb ugrik
aztán vissza

A szerzői jogokról

A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett írott alkotások bárminemű felhasználásához a szerzők nem járulnak hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2023 Medvéné Adamócki Dóra és Medve Zsolt