Út
(leguggolok
a gondolatok teret hasítanak)
pásztázó szemeim előtt
halott remények futnak
sohavolt jövőjük felé
s
ujjaim között vén falak
miközben apró vágást ejt
és serkenő vércsepp
zuhan a mélyszínű avarba
kinőtt gúnyáját terítené
vállamra a Múlt
mint eddig
ha találkoztunk
de utunk többé
nem keresztezi egymást
búcsúzok
félreállok
ruhája sárba hull
rálépek
és megyek tovább
2015.08.23.
Megjegyzések
Megjegyzés küldése