Szerelemcsókos élet

piros papírlapomra már-már giccses

szavakká ölelkező betűk vetődnek

a kéjmámoros örvény magasából

mely nem hagy áthidalhatatlan időt

újra felkap

forgat

beleszédülünk

kacagásunk világmegváltó utakra képes

szemedben a mindenség valósága

kézzelfoghatónak tűnik

akarat

cél

mit nekünk

tökéletesség amit Te és én ismerünk

karjaidba simulok

rózsaszirmokon járunk

lebegünk…

csupasz papírlap száll kezemből

boldog-könnyeim szív alakban

cseppentek rá

2015.08.03.