Segélyvonal anyukáknak!
Amikor egész nap csak ordít,
és az idegbaj a párkány felé fordít,
amikor dobhártyád szaggatja a visítása,
amikor le tudnád rombolni a világot,
s elborult aggyal az ablakot is kitárod,
amikor már semmit sem látsz a dühtől,
és az összes létező ötleted kifüstöl,
amikor a nagy családról végleg leteszel,
és inkább sörből kérnél egy rekesszel,
amikor ökölbe szorul a kezed,
és a józan ész kívül reked…
akkor kiálts, hogy halljam,
s rohanok, segítek a bajban!
Tudd, hogy nem vagy egyedül…
ülj le egy percre,
s egy csokitól talán az arcod is felderül…
míg odaérek.
2014
(egy soha el nem készült szórólap szövege)
Megjegyzések
Megjegyzés küldése