Pici csillag

Nagy az égbolt, kicsik a csillagok…
melyekre tekintenek mindazok
kiknek vágya, álma ott rejtőzik,
ahol talán minden elkezdődik…
vagy véget ér.

Sóhajok úsznak, fonódnak kezek,
megannyian súgnak egy-egy nevet,
és remélnek, és bíznak, és kérnek,
- talán egyszer ők is visszatérnek -
megnyugodnak.

Egy pici csillag ült ki az égre,
ragyogást hint milliók fejére.
Nagy családja öleli keblére,
pedig szeretve öleltem én is…
míg testemnek volt vendége.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések

időmértékes szerelem

a szívem                      elraboltad:
fejemben ott a         kép, ahogy kezed
kezembe fogva össze-vissza ballagunk
a várban, és szemedbe nézve síromig
eskü  hagyta  el  szerelmes  ajkam…

Időmértékes időmulattató

a végtelenbe vágtató idő arasz-
ra töpped össze, mint a száradó spon-
gya: kis homokszemek peregnek a
törékeny, ám de tetszetős test-
ben. így pereg le életünk

A szerzői jogokról

A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett írott alkotások bárminemű felhasználásához a szerzők nem járulnak hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2023 Medvéné Adamócki Dóra és Medve Zsolt